| 1897-ben kis, sussexi faluban Arundel mellett le volt bontva egy ház. A sok nem kívánatos kacatok és darabok közé volt dobva, egy szemétkupacra egy kis barna játék mackó. Ott maradt sok hétig körülvéve konzervekkel, egy-egy öreg matraccal, dobozokkal és gazdát váltó szeméttel. Hideg tél volt. A tavak és folyók befagytak és az emberek inkább otthon maradtak a melegben. A maci ki volt tűzve a matracra és nem tudott mozogni. Elkezdett nagyon fázni. Valóban hideg volt. A hideg csak egyre nőtt és a játék maci barna bundáját szürkére, a kicsi barna orrát kékre változtatta. Nagyon sajnálta magát. Senki sem volt, aki szerette volna. Egyedül volt a világban, nem volt egyetlen barátja sem, akire számíthatott volna.Egy napon, amikor az idő enyhébbre fordult, egy kislány játszott a szeméthalom mellett és észrevette őt. Kihúzta és leporolta a macit, és a maci hirtelen úgy érezte, hogy szeretik. Éppen csak, hogy rokonszenves volt, a szürke bundája és kék orra páratlanná tette és soha nem változott vissza barnára.A kislány hazavitte a játék mackót, és a nagymamája megfoltozta, ott, ahol lejött a szövet. A kicsi macinak sok javításra volt szüksége a bundáján, mert az összes öltés szétfeslett.A kislány elnevezte őt: „Tatty Teddy-nek” avagy „Topis Macinak”J.Sok-sok évvel később Tatty Teddy folyamatosított egy jelképet a barátság és szeretet jelképét. Keresztül a világon fiatalok és öregek, fiúk és lányok, a bűbája alá kerültek. A segítőkész emberek életében Tatty Teddy fontos objektum. | |